Egy hét telt el azóta, hogy Ábelt bilincsben vitték el a bölcsészkarról. Szonja újra a tanszéki irodában ült, nézegette a színes post iteket. Most csak olyasmiket látott a kék, zöld, rózsaszín papírokon, hogy „államvizsga-bizottság – pedagógiáról ki?”, meg „ÚNKP-szerződéseket aláíratni!”. A…

Szonja és Rita tanácstalanul ült az irodában. Nem akart összeállni az ügy. Hiába állítottak csapdást Kurucz Ábelnek, a fiú a jelek szerint ártatlan. Normális esetben felmerült volna, hogy egyszerűen kötél idegei vannak és ezért nem bukik le, de a fiún látványosan észrevehetőek voltak a szakdolgozat…

Miután megkapta az engedélyt, Ábel belépett Nyíry irodájába. Szűk, zsúfolt tér fogadta, a falak mellett sorakozó polcok poros könyvszemeikkel barátságtalanul meredtek rá. Az ajtóval szemben, két könyvespolc közé szorítva Nyíry dolgozott rendetlen íróasztalánál, olvasólámpája mellett egy pohár…

A lány lihegve futott végig a sötét folyosón, magában átkozva a könnyelműségét. Nem kell töltőre rakni a telefont, van rajta elég energia. Na, persze. Hát nem volt. Tudta, hogy a portán van telefon, csak el kell érnie. Minél hamarabb tudatnia kell a rendőrséggel, hogy mire jött rá. De a gyilkos is…

Megyünk a folyosókon végig. Csoszogunk, kezeink fogják a falat, el ne vesszünk. Lenne inkább teljes sötétség, nyögjük. Nézünk ki az ablakokon, elmegyünk előttük. Süt be a hold, hunyorgunk, sziszegünk, nincsenek felhők, sietünk egy fal mögé bújni. Háttal nekidőlünk, gerincünket nyomják a csövek. Egy…

Amikor váratlanul megcsikordult az ajtó, Koncz Zsolt főnyomozó riadtan lépett el Szonja asztala mellől. Tudta, hogy ha a munkája miatt ki is tudná magyarázni magát, nem illendő engedély nélkül belépni mások irodájába, különösen ilyen későn. Arra számított, hogy Szonjával, vagy talán a portással…

- Igen? Ki az? - nézett fel a számítógépe képernyőjéről Szonja, Rita pedig csak ezután kopogott, megszokásból, tapintatból, de már teljesen értelmetlenül. - Szia. Csak én vagyok az - surrant be csendesen - Sejtettem, hogy még itt talállak.  - Igen - sóhajtotta az adminisztrátor. - Otthon sem járna…

- Tudja, nekem mindig is gondjaim voltak a megélhetéssel - kezdte Rita. Nem azért, mert munkakerülő vagyok, nem. Szüleim fiatalkoromban meghaltak, feléltem a meghagyott vagyont. Diplomával elhelyezkedni nem tudtam, így mindig alkalmi munkákból éltem. Nem akarok harminchét évesen az utcára kerülni…

Kedves Olvasóink! A Kreatívek Blog csapata ismét kihívást hirdet a Magyar Költészet napja, és József Attila születésnapjának évfordulója alkalmából. A specializáció néhány lelkes hallgatója, és tanára már előre készült velünk, és elkészítette saját vers inspirálta alkotását. A mai napon instagramon…

Rita a jól megszokott helyén ült, lakásának kedvenc szegletében, az ablakpárkányon. Most vette ki a szabadságot, amit főnöke pár nappal ezelőtt ajánlott neki. Egyszerűen már nem bírta tovább csinálni ugyanazt a munkát, mint eddig. Minduntalan, mikor elhaladt az előtt a bizonyos szoba előtt,…