A székely írás rejtélyes írásjegyeiről tartott előadást Zsigri Gyula, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Angol-Amerikai Intézetének docense a Somogyi Könyvtár szabadegyetemén Hüllők, férgek vagy bogarak-e a székely írás rejtélyes írásjegyei? címmel. Én fél órával az előadás kezdete előtt értem a könyvtárba, így volt szerencsém pár szót váltani Zsigri Gyulával. Az előadó közvetlen stílusa nemcsak a beszélgetésünkben, hanem az előadásában is megfigyelhető volt. Megosztotta a hallgatósággal székely íráshoz köthető gyermekkori emlékeit és azt, hogy hogyan kezdett maga is a székely írással foglalkozni szabadidejében.

Az előadás a székely írás néhány fontos jellemzőjének ismertetésével indult, például a székely írás olvasásának irányáról (jobbról balra), vagy annak okáról, hogy miért nem a rovásírás kifejezést használjuk (a rovásírás az írástechnikát jelöli meg, a székely írás kifejezés pedig a legtöbb ilyen írás fennmaradásának helyét). Szó volt még a székely hangokról, amelyek majdnem teljesen megfelelnek a magyar hangoknak, az eltérés csupán annyi, hogy a székely írásban kétféle e hang van. Ezután a székely abc betűit is megnéztük.

Zsigri Gyula itt fontosnak tartotta megemlíteni a ligatúrát, azaz a betűösszevonást, ami a helymegtakarítási funkciója miatt teljesen általános volt a 15. illetve a 16. században. A latin betűs írásban is megfigyelhető ez a w esetében, ami eredetileg két darab egymás melletti v volt.

A rövid, ám annál érdekesebb bevezető után az előadó rátért az előadás fő témájára, a rejtélyes írásjegyekre. A betűk összevonása azt is eredményezte, hogy ma már az összevont hangokat nem lehet szétbontani, és egyes esetekben nem tudjuk, hogy az így létrejött betűösszetételek milyen betűk összekapcsolásából jöhettek létre.  Ezen kívül vannak olyan szótagjegyek, amelyek nem valódi betűkből állnak, ezekre példák a képen szereplő szótagjegyek:

Mire hasonlítanak ezek? Hüllőkre, férgekre, vagy netán bogarakra?

Thelegdi János Rudimentájában választ kapunk a kérdésre, ezen jegyek jellemzésére Thelegdi a reptile kifejezést használja, azonban a reptile szó különböző fordítási lehetőségei miatt ez a leírás önmagában nem juttat közelebb minket a megoldáshoz. A fordítási lehetőségek: hüllők, bogarak, férgek - innen jött az előadás címe. Az előadás során Zsigri Gyula rendkívül körültekintően és érthetően fogalmazva mesélt az egyes fordításokról - amikre a prezentációjában példákat is olvashattunk - és a valódi jelentésről, ami a csúszómászó.

További, az előadáson felvetett téma volt még az, hogy az egyes írásjegyek változása miatt létrejövő, kissé eltérő, azonos jelentésű írásjegyek közül hogyan lehet azt megállapítani, melyik a régebbi. Természetesen az előadás során erre a kérdésre is választ kaptunk, a hetes szám példáján keresztül. A hetes szám szárán régen nem volt hullámvonal, így könnyen össze lehetett téveszteni az egyessel. A megkülönböztetés érdekében változott meg a hetes szám írásmódja a ma használtra. 

Az előadás végén szívmelengető jelenet volt az, ahogyan Zsigri Gyula átvette a Somogyi Könyvtár egy dolgozójától az előadásáért kapott könyvcsomagot, amit boldogan mutatott meg a résztvevőknek.

Az előadás közben Sándor Klára székely írásról szóló könyveit meg lehetett nézni. Az említett könyvek:

• A székely írás nyomában
• A székely írás reneszánsza
• A Bolognai Rovásemlék
• A székely írás emlékei (ezt a könyvet Sándor Klára Benkő Elekkel és Vásáry Istvánnal közösen írta)

Akiket érdekel a székely írás témaköre, ezekben a könyvekben bőven talál számára hasznos és érdekes információkat.

Képek:

https://www.facebook.com/somogyikonyvtar

https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2020/01/thelegdi-janos-rudimentajanak-magyar.html

Szerkesztette: Szilágyi Zsófia