Lopott tollak - 10. fejezet

10.jpg

Mész, nézed az ablakokat, az ajtót. Az ég, hiába van éjszaka, közel sincs a feketéhez. Csoszogsz végig, olyan útvonalat szabsz, amit csak ritkán használnak, ne botolj bele senkibe. Se ismeretlen, se ismerős. Nem cél a rejtőzködés, megbeszélted magaddal, nem kell félj, nem kell félj, ismételgeted. Nem cél, de örülsz neki, nincs itt senki, csak te csoszogsz. Dörzsölöd az orrod a tenyereddel, viszket, fáj. A nyakad is, de azt nem vakarod, ne vakaróddz, hallod anyád hangját, hátrafordulsz, megijedsz. Csak titkaid vannak előtte, nem mondasz neki semmit, úgyse értené meg. Úgy képzeled, csak a nettó jövedelemből ért. A bátyádéból, neked nincs. Nem a bátyád, nem tartod annak, az a pár perc nem tesz semmit. Hiába hangoztatja, hiába vitte többre, hiába lekezelő. Hiába egészíti ki az ösztöndíjad, haragszol rá. Megöklözöd a falat, hát már azt se hagyja, hogy egyedül csináld, bukj el, nődd ki magad nagyra, ezt nem ordítod, annyi erő nincs benned. Fújtatsz, nézed az öklöd, felszakadt a kisujjad bütyke. Nem szivárog a vér. Rászorítod a szád, nyalod a húsod, úgy kapkodod össze-vissza a fejed, csak ne lássa senki, nem látja. Lekuporodsz a földre, sírnál, az lenne jó, nem tudod kimutatni az érzéseid. Az elfojtás, az megy, hogy ne hagyj nyomot sehol. Csak rejtőzködsz, minél kevésbé ismernek, annál kisebb felületen tudnak beléd rúgni. Guggolsz, szívod az öklöd, nem is vérzik, nem is fáj, nem hagyod abba. Mekkora erőszakos állat lettél, nem tudod kezelni az indulataid, kit hibáztathatsz, erre gondolsz.

Felállsz, nem is vetted észre, már feküdtél a földön, úgy szorítottad az állkapcsod, majdnem szétrepedt. Fáj. Nyomkodod körkörösen a fülednél, hátha jobb lesz. Nem tudod, mit vársz ettől, semmit leginkább, azért még csinálod. Nem múlik el, fáj ugyanúgy, ki se tudod nyitni rendesen, próbálod a hangokat, magánhangzók először. Nem megy, torzult a beszéded, csak most ne jöjjön senki, kérleled, nem tudod, kit. Mindegy, legyintenél, fölöslegesnek tartod a mozdulatokat, a szavakat is. Kinek beszélnél, egyedül vagy, hálistennek, teszed hozzá, de ez egészen máshova vezet, miért teszed hozzá, nem mész végig a gondolatmeneten. Hányszor csináltad már így is, hányadszor csinálod. Szóval egyedül vagy, úgyse hallaná senki. Sose hallja senki, amit mondasz, nem is beszélsz, suttogva képzed a hangokat. Most is, nehogy meghallják, ki hallaná meg. Tessék, mutatsz magadra, nem mutatsz, minek mozogni. Képzeletben mondod, tessék, teljesen össze vagyok zavarodva. A képzeletbeli éned, igen, bent a fejedben, mutogat rád, folyton mozgásban van, hogy képzeli. Szóval azért mondod, hogy képzeli, mert irigy vagy rá, ő szabad, legalábbis mozgásában nem olyan korlátozott, mint te. 

Igyekszel nem gondolni rá, vagyis magadra, ő is te vagy, az agymanód, mondod viccesen, annak tartod (kihez beszélnél, nincs itt senki). Nem gondolsz rá, anyádra gondolsz, meg, izé, szóval a családodra. Csoszogsz, ezt is mennyire utálnák, rád szólnának, tudsz-e rendesen járni. Egyébként is, sötét van, minek kell úgy általában talpon lenned. Rendes ember korán dolgozni kezd, hamar fekszik le, miért nem tudsz rendesen viselkedni. Hova mész ilyenkor. Tényleg, elfelejtetted, minek indultál, hol vagy, nehezen veszed ki, látsz, nem fekete semmi, csak annyira sötétkék, nehezítse a tájékozódást. Hol vagy, a képzeletbeli éned meg eléd ugrik, mindez képletesen, bemászik a képbe, beszél hozzád, és ez most valódi, hangos beszéd, hogy nem sül le a pofájáról a bőr. Annyira elszoktál már ettől, nem is érted meg, nem is akarod. Elrohansz előle, itt a rohanás csak fejben működik, új gondolatokat keresel, régi történeteket, fejed a tehenet egy fosbarna pulóverben. Alatta nincsen semmi, így is leizzadsz. Persze, közel se vagy olyan büdös, mint az istálló szarszaga. Befog mindent, a hajad, a ruhád. Nem menekülsz előle, a képzeletbeli éned elől sem, eléd áll, ő a tehén, ezt képzeled, hiába menekültél előle, hol vagy, ordítja, most érted. Nem sikerült elrohannod az emlékeid közé, ezt gondolod. Csak akkor hol vagy most, és mért van letolva a nadrágod.

Kép forrása: <a href='https://pngtree.com/so/white-page'>white page png from pngtree.com</a>