Hanyatt fekszek egy mosdó csempés padlóján, a fugák térképet nyomtatnak a hátamba, most nem mozdulhatok. Egy vízcsepp épp kisajtolja magát a csap száján, nem nevezném préselésnek, mert könnyen csusszan, csak nagyon-nagyon lassan. Csüng. Egyre duzzadó potrohát lógatja. Valahogy nem jut eszembe,…
Ha odakint sötét van, nem magamat szoktam az ablakok tükröződésében látni, a színes üvegekről tompán verődik vissza valami arc, ami sosem volt az enyém. Inkább nem nézem, a padló szebb: a márványnak álcázott törmelékdarabkák egymásba suhannak a lépteim alatt. Seszínű. Olyan, mintha helyben…
A holttest hanyatt fekszik a tanári szobám szőnyeges padlóján. Csak a tűzőgépemért ugrottam be – narancssárga és már mindenhol kerestem – nem találtam meg, a holttestet igen. Sokáig ácsorgok ott, gyanúsan sokáig, a szemem elsajátítja a tetemet. Nem mondanám, hogy vérbe lenne fagyva, réginek…
Idén áprilisban jelent meg Hollós Valentin Mocorgó falak című novellás kötete. A szerző a szegedi magyar irodalmi tanszék oktatója, a novellái is az egyetemen játszódnak. A szövegeiben nem csak a tér fordul ki magából, hanem időnként a szereplők is.
D.: A mai nap épp illik a kötetedhez,…