Két csodálatos gyerekkönyv szerzője, Tasnádi Emese, ma ötvenéves. A Julijuli és Mackó 2011-ben jelent meg a Manó Könyveknél (Agócs Írisz illusztrálta), a Városi legendák pedig 2013-ban a Tessloff Babilonnál (Szatmári István rajzaival). Remélem, lesz még folytatás: mostanában elsősorban az eredeti hivatását űzi, vagyis orvos, immár két szakvizsgával. Neurológus és rehabilitációs szakember, még inkább elsősorban pedig három szuper gyerek anyukája. De, akárhogy is nézzük, legelöl én állok az időrendben – ugyanis előbb jöttem, mint a gyerekek meg az orvoslás, 14 éves korunk óta ő a legjobb barátnőm. Négyet töltöttünk egy osztályteremben (többé-kevésbé, hiszen ő latinos volt, én angolos, ő biológia és fizika faktra járt, én magyarra), de akkor is másik városban éltünk. Persze, mindig megoldottuk, hogy tudjunk beszélgetni, voltunk együtt Százhalombattán és Óbudán, Pécsett és Szegeden, Badacsonytördemicen és Tiszafüreden. De ez sosem volt elég, úgyhogy 36 éve cikáznak a levelek a postán és az unalmas órákon, jönnek a mailek és csetüzenetek, Battáról, Pécsről, Leedsből, Balatonudvariból. Bár nem ismerem ötven éve, de már olyan, mintha az első 14-ben is együtt lettünk volna, így jöjjön ötven mondat tőle, képviselvén a sok-sok további ötvenet. Mindig hálás leszek azért, hogy mindkettőnket az Apáczai D osztályába terelt a sors 1987-ben.

Szilágyi Zsófia

1. Mert, ha eddig még nem említettem volna, szörnyű rossz levélíró vagyok.

2. Az egyik hörcsög megdöglött, nincs mese, ezt a feladatot is meg kell oldani.

3. Más: szerdán almazöld ingben voltam suliban.

4. 1-n nagyon pocsék volt az ügyeletem, sikerült a 24 óra alatt összesen 2 órát aludnom, de azt is 3 részletben.

5. De jó lesz veled megint, Barátnőm!

6. Amitől a tavaly legjobban féltem, a tetem, már most elég jól megy.

7. Naná, hogy én leszek a tanúd.

8. Csak arra gondolok néha, hogy gyerekkoromban az 50 éves emberek nekem milyen öregek voltak�

9. Közben egy rövid helyzetjelentés, mi van itthon: bevonultam a wc-re írni neked, onnan Nóri kizavart, mert neki kellett, mielőtt elindul angolra, Juli tv-t néz, extra hangerőn, Joci pakol, rohangál, és beszart.

10. Nagyon nagy szükségem lenne arra, hogy találkozzunk.

11. Néha olyan érzésem van, hogy én igazából sohase fogok felnőni.

12. A női magazinok valóban jól tudják, hogy az élet eltérő fázisai szétszakíthatnak női barátságokat, de a mienkét nem :))

13. Én tudom az anatómiát, csak a vizsgáztató nem tudja, hogy én tudom, mert az ordibálása elnyomja az én tudásomat.

14. Igen, majd ha nyugiban otthon vagyok már, és minden családi logisztikát lerendeztem, felhívlak.

15. Ezt a levelet expressz fogom feladni, válaszolj azonnal, hogy hogyan jössz.

16. Le van szarva az egész tanulás (legalábbis addig, amíg ezt a levelet meg nem írom).

17. Odateszem a papírt, ahol a tudandó táblázat van (ez az allélcsere demonstráció), lesz még mennyiségpélda, családfa és egy normális.

18. Már látom, hogy egy jó alapos beszélgetésre van szükségünk.

19. De ennél is jobban várom, hogy végre találkozni tudjak veled, és szóban jobban meg tudnánk beszélni az ügyeinket.

20. Legyél szíves otthon lenni, vagy legalábbis minél hamarabb hazaérni.

21. Talán feltűnt, hogy 2 másodperccel a leveled elolvasása után válaszolok.

22. Miért van az, hogy nekünk mindig van valami bajunk?!

23. Ha ezt sikeresen megcsinálom, akkor az Isten sem ment meg attól, hogy orvos legyek.

24. Nincs egy normális ember az osztályban.

25. Szóval megint itt vagyunk Leedsben és pokoli nehéz volt most otthagyni Pécset, s Magyarországot.

26. Eléggé fáradt vagyok, de fantasztikusan jó érzés újra az én pici babámat a kezemben tartani!

27. Itt az égvilágon nincsen semmi, csak vizsgaidőszak.

28. Nagyon szeretném, ha Gábornak nem lenne igaza: Minél jobban telnek az évek, annál messzebb kerültök egymástól. Ez törvényszerű. És ő különben is Pesten van.”

29. Na, szívem, hát a következő a helyzet: Juli és Nóri covidos.

30. Hívhatsz bármikor, ha kellek, drága barátnőm!

31. Nagyon hiányzol, a Maró és a többiek is.

32. Ilyenkor azért mindig elgondolkozok rajta, hogy rohan velünk az idő.

33. Te úgyis vagy elég agyalágyult ahhoz, hogy jobban örülj egy levélnek, mint egy tábla csokoládénak.

34. El van nézve leveled szétszórtsága és külalakja.

35. Az új irány, amire ráléptem, a rehabilitáció.

36. Jöhetsz (már látom, hogy egy jó alapos beszélgetésre van szükségünk)!

37. Szóval próbálunk itt élni.

38. Juli pl. nagyon édes volt a héten, amikor megtudta, hogy most szerdán ügyelni fogok, megkérdezte (vagy inkább számonkérte): „anya, miért nem lettél te műkörmös?”

39. Mit csinálok én most nélküled?!

40. Türelemmel lessük egymás hülyeségeit már évtizedek óta és töretlenül hallgatjuk meg a nyavalyáit, és még okosan – nem feltétlenül a hülyeségben –, de támogatjuk is egymást.

41. Ha nem, akkor összekapod a biológia és fizika cuccodat, és jössz Battára aludni.

42. Most sajnos nem tudok többet írni, mert öcsi nem engedi, de ne aggódj, nagyon várlak, akkor, amikor jönni tudsz :))))))))))

43. Ami viszont nem hiányzik most, az a beteg, de majd fog, tudom, csak még nem jött el az ideje.

44. Velük együtt érkezik a csincsilla ikerpár, Péter már tudja, fogja a fejét.

45. Az érettségi találkozót el is felejtettem, de bizony ezzel foglalkoznunk kell!

46. Hosszú volt ez az év és sok minden volt benne... nagyon sok minden... de jó lesz veled megint, Barátnőm!

47. Nyugi, nem a diliházból írok, hanem teszem mindezt munkaidő alatt, a nővérszobában ülve (Istenem, ilyenkor van időm).

48. Már rég jelentkezhettem volna telefonon, de addig nem akartam, amíg nem válaszoltam a leveledre.

49. Szaunában meg beszélgetni is nagyon jól lehet.

50. Ezt a levelet őrizd meg!