Indextemető - 9. fejezet

indextemeto_27_1.png

– Szóval, három epres, egy sima és egy almás-narancsos vörös, ugye? Matyi! Van még almás-narancsos?

– Mennyi kell?

– Három deci!

– Annyi van.

– Ha nincs más, akkor kétezer-kettőötvenet szeretnék kérni. Készpénz-kártya?

– Kártya, tudod, hogy mindig kártya.

– Egészségetekre, csajok, otthon tala!

– Mikor jössz? 

– Kettőig vagyunk ma, tudod, szóval csak utána.

– Te, figyelj, megvárunk. Úgysincs hova menni, huszonharmadika van... itt legalább szem előtt vagy.

– Ahogy akarjátok.

Csenge, Kata és Borka nagy kuncogások közepette letelepedett egy nagy asztalhoz, a feldíszített karácsonyfa mellé.

 



– Kezét csókolom, Fannicska! Hogy van mindig?

– Isten hozta, Feri bácsi! Fáradtan. Mivel szolgálhatok?

– Négy deci forralt bort legyen szíves.

– Milyet tetszik?

– Milyet? Milyen van?

– Sima vörös fehér, rumos, almás-extra fahéjas, almás-narancsos, almás-körtés, áfonyás-ribizlis. Ja, almás-narancsos már nincs.

– Amindenit! Akkor... hm... egy simát legyen szíves.

– Máris, két vagy három decit?

– Természetesen hármat. Három a magyar igazság.

– Mást parancsol ezen kívül? Akkor, ha nincs egyéb, ötötvenet fogok kérni. Készpénz-kártya?

– Kápé.

– Egészségére. És boldog karácsonyt!

– Magának is. Oda nézzen! Esik a hó! Mióta is nem esett?

– Hm… két éve?

– Valóban… na jó munkát!

 

 

– Jó estét, Fanni!

– Önnek is, Szonja! Illetve maguknak. 

– Jó estét!

– Hadd mutassam be Koncz rendőrnyomozót, és a barátnőjét, Ritát, aki itt, nálunk hivatalsegéd.

– Jó estét! Mit adhatok?

– Én egy almás-extra fahéjas forralt bort, Rita, ti?

– Én egy áfonyás-ribizliset, te, Zsolti?

– Rumosat.

– Egyebet?

– Nem... jaj, igen! Még egy citromos minyont szeretnék.

– Akkor, ha nincs más, kétezerszázötven forintot fogok kérni. Külön-egybe?

– Fizetem, csajok.

– Készpénz-kártya?

– Kártya.

– Kedves egészségükre, és boldog karácsonyt!

– Köszönjük, Fanni, viszont!

 

 

– Jó estét kívánok, tanárnő, mit parancsol?

– Jó estét, négy deci rumos vöröset kérek, de extra rummal.

– Igenis, értettem. Illik a hajához.

– Ne humorizáljon, inkább hozza azt a bort.

Jól van, jól... nehogy egy kicsit is jókedve legyen... még karácsonykor se... 

– Tessék parancsolni. Ötkilencvenet legyen szíves. Készpénz-kártya?

– Na, mit gondol? Soha nem érek pénzhez!

– Kedves egészségére, és boldog karácsonyt!

– Viszlát.

 

 

– Egy minyont és egy presszókávét kér...

– Helló.

– Szóval itt dolgozol... khm...

– Hogy áll az irományával?

– Már írom... igen... szóval... na idehallgass, mégis, hogy képzeled, hogy....

– Egy minyon meg egy presszó... ez hathatvanhat lesz.

– Tenez… 

– Isten áldja.

Au revoir et joyeux Noël.

 

Ez de rémes volt… nem is gondoltam, hogy itt is találkozunk… Már nem is tudom, jó ötlet volt-e ez az írás… de hát belement… francba, már itt is a következő… Mit parancsol… almásfahéjasrumos… készpénzkártya… boldogkarácsonyt.

 

Andrea naplója 

  1. december 28.

indextemeto_32.png