Ma este a kávéházban. Beszélgetés az ö-zésről
Délmagyarország, 1986. november 24., hétfő

Hosszú a sora a szegedi nevezetességeknek, lett légyenek azok tárgyiak (mint például paprika, papucs, szalámi, Anna-víz, a hajdani Sziráky-bicska), vagy szellemiek (matematikai, grafikai, bibliográfiai iskola, Szent- Györgyi Nobel-díja stb.), ám mintha szemérmesen hallgatnánk az ö-zésről. Bezzeg nem hallgatnak róla a más nyelvjárást beszélők, ha csúfolódó kedvükben vannak: ögyé kenyeret möggye / hanem öszöd tödd e / majd mögöszöd rögge. Mi hát az igazság az ö-zés körül?

Kitűnő nyelvészünk, Bárczi Géza azt írja A magyar nyelv életrajza című munkájában (1963), hogy a honfoglalástól a mohácsi vészig terjedő kor végére két nyelvváltozat alakult ki. Az egyik a kolostori nyelv, mely kódexeinkben rögzült. Föltűnő az ö-ző kódexek nagy száma, annak ellenére, hogy épp e nyelvjárási területek kerültek török uralom alá, tehát itt pusztulhatott el a legtöbb írott forrás. Bárczi lehetségesnek tartja, hogy a kolostori nyelvből kifejlődhetett volna az ö-ző normájú irodalmi nyelv. Az első ránk maradt szegedi ö-ző írás a városunkban született Körösi Fraxinus Gáspárnak 1555. július 4-én kelt levele Nádasdi Tamáshoz. Körösi latinul írta episztoláját, ám az együgyű szegediről és az alsóvárosi csert falábú barátról szóló anekdotát csak anyanyelvén tudta ízesen megjeleníteni. Kár, hogy a levelet mai átiratban közlő Szmollény Nándor (A középkori Szeged műveltsége, 1910.) az ö-zést (embör, megyön, igönis) nem jelzi. Ö-zött – rendszertelenül – már Tatár Benedek is (Házasságrul való dicsiret, 1541.), de ő nem volt szegedi, művében í-ző alakok is előfordulnak.

Jellemző nyelvjárásunk erejére, hogy a török elől elmenekült szegediek ö-zése ráragadt – többek között – a debreceni cívisekre is. E jelenség érdemes búvára, Papp László kimutatta, hogy a debreceni tanácsi jegyzőkönyveket 1547 és 1556 között részben, 1564 és 1569 között teljes egészében a szegedi tájnyelv jellemzi! Ugyanez elmondható a kálvinista Róma céhiratairól is. E jelenség akkor kezd megkopni, amikor a bevándorlók második nemzedéke a többségi nyelv hatására kezdi elveszíteni az ö-zés színeit.

Az 1570-es évektől egyre inkább fölismerhető az egységes nyelvre való törekvés. Az írástudók mind jobban kerülik a nyelvjárási alakokat. Szegedi Lőrinc a leveleiben erősen ö-zik, ám nyomtatott drámájában (Theophania, 1575.) már alig lelhető föl az ö-zés. Vagy ő kerülte, vagy a nyomdász javította ki az ö-ző alakokat. Az ö-zés a hódoltság után szorult vissza, amikor az újratelepítések tarka nyelvjárási képeket alakítottak ki.

Őriznünk kell az ö-zés ízét, zamatát. Bátran kell élnünk a szóváltozatok ö magánhangzós alakjaival (per-pör, seper-söpör).

Ady, Tömörkény, Juhász, József Attila, Illyés csak a föl igekötőt használta. A magyar nyelvművészet egyik bravúrja, amint Babits a visszhang érzékeltetésére az e és ö magánhangzós szóalakok ütköztetését alkalmazza: csodálatos csillogó csengők csilingelnek csöndesen, / csendesen...

Erről az érdekes, nekünk, bennszülötteknek kedves témáról beszélget a Royal kávéházban ma, hétfőn este 6 órakor, az est előadója, az ö-zés titkainak egyik legkitűnőbb ismerője, Péter László, és a házigazda, aki hívja és várja a szegedieket: 

Apró Ferenc

És kész lött a Hova lött is, mondhatnám, ha ez lenne az anyanyelvjárásom, és nem érezném nagyon furcsán magam, amikor elkezdek ö-zni. Az ötödik, közös egyetemi krimiben a tájszólás, az ö-zés, a nyelvjárás miatti stigmatizálás komoly szerepet játszik – valahogy erre kanyarodtunk, amikor elkezdődött a krimiírás legizgalmasabb, később szinte visszakövethetetlen szakasza, és az egyetemi csoport, a 2023/2024-es tanév krimiírásra vállalkozó kreatívosainak csapata elkezdte összerakni a saját krimije cselekményét.

A mostani csoportnak egyszerre volt könnyebb és sokkal nehezebb dolga, mint az elődeiknek: mivel már négy közös krimit (cím szerint: Dekódolás, Lopott tollak, Indextemető, Írói véna) végigasszisztáltam, egész jól kialakult az a metódus, ahogyan célszerű ezt végigvinni. Kell egy jó szinopszis, aztán ugyanezt jelenetekre kell bontani, a jeleneteket felosztják a szerzők egymás közt, egy közös drive-ba mindezt beledobáljuk, és kavargatjuk, ízesítjük, főzzük, míg készen nem lesz. Csakhogy, és itt jön a legfőbb nehézség: mostanra egyre komolyabb feladatot jelent otthonosan mozogni Rita, Feri, Sárközy dékán és a többiek világában. Alapos olvasás és jó memória elengedhetetlen, még ha rendelkezésünkre is állnak az elődök által készített karakterleírások, az elkészült krimik mellett, persze. A korábbi négy kreatívos csapat (hihetetlen belegondolni, hogy ez már több, mint negyven egyetemi hallgatót jelent összességében) ugyanis felépített egy fiktív szegedi bölcsészkart, amelyben tanárok vannak, diákok, adminisztrátorok, portások és hivatalsegédek, nehezen megtalálható tantermek és sok-sok kávé. Idén ráadásul új, fontos helyszín társult a hűséges olvasóink számára már ismerős, Egyetem utcai épület mellé: bár a kreatívos órák általában ebben, a főépületben vannak, ha az ablakon kinézünk, azt a másikat látjuk, a Petőfi-épületet, amely ebben a tanévben története egyik fordulópontjához érkezett, jelenleg ugyanis nem folyik ott oktatás, helyette felújítás kezdődött el, kívül és belül. Épp ideje volt tehát, hogy előlépjen a homályból, kiderüljön, milyen sötét titkokat őrzött, mikor is lett az egyetemé, és milyen célt szolgált előtte. A múltba kirándulhat velünk az olvasó, a valódinál feltehetőleg kicsit regényesebb múltba, köszönhetően a minden elismerést megérdemlő csapatnak: Almási Andrea, Barkóczay Veronika, Barra-Kádár Kunigunda Beatrix, Hegyi Máté, Horváth-Barna Borka, Izbéki Flóra, Kindili Viktória, Molnár István, Móricz Virág, Otlokánné Ormódi Lora, Schmal Júlia Karola közös munkájaként született meg a Hova lött. 

Ahogy a kortárs magyar irodalmon meglátszik annak hatása, hogy remekül lehet most már az Arcanumon megtalálható újságcikkek segítségével visszamenni az időben, úgy az ötödik egyetemi krimi is sokat köszönhet a sajtótermékek mind kiterjedtebb digitalizálásának: persze, itt is játszottunk egy kicsit, a valós újságcikkek közé időnként fiktívek is vegyülnek. Ahogy a Petőfi-épület múltját is átszíneztük kicsit: Sárközy dékán legnagyobb bánatára, aki kezd már nagyon kiborulni amiatt, hogy az általa vezetett bölcsészkaron évről évre újabb hullák kerülnek elő. Sajnáljuk őt, de nincs mit tenni, hiszen minden kreatívos csapat elérkezik a krimióráig, és eddig még mindannyian átugrották azt a nem kis akadályt, hogy megírjanak együtt egy bölcsészkari krimit – a legelsők, akiknek még mindent szabad volt, ráadásul két áldozatot tettek el láb alól, ezért lett négy év alatt öt halott. Sárközy, miközben a rendőrséget várja a szobájában, épp erre gondol:

„Öt év. 

Öt halál. 

Öt tragikus sors. 

Diákok, tanárok. Most pedig ez.”

Hogy mi is az ez, az kiderül majd mindenki számára, aki követi a Hova lött sorjázó részeit.

Szilágyi Zsófia

Borítókép: Izbéki Flóra, Kindili Viktória
Csoportkép: Otlokánné Ormódi Lora

Bár a mondás úgy tartja, hogy nincs karácsony Kevin nélkül, azért nem csak a Reszkessetek betörők tudja meghozni az ünnepi hangulatunkat. A klasszikusok számunkra alapból egyfajta emelkedettebb hangulatot hoznak magukkal, amihez nem feltétlen kell az ünnepről szólnia a filmnek.

Elsőkörben kiemelnénk a legklasszikusabb regények filmadaptációit, majd a végére tartogatjuk a személyes  ünnepi kedvenceket. Jó szemezgetést kívánunk az ünnepi időszakra ajánlott adaptációink közül.

Margaret Mitchell: Elfújta a szél:

Egy történelmi háttérrel átszőtt szerelmi háromszög története, amely 1000 oldalon is átível. Végigkövethetjük Scarlett O'hara fejlődésének történetét, párhuzamosan bemutatják az amerikai polgárháború bonyodalmait. A könyv egy méltán hosszú adaptációt nyert, melyben majdnem 4 órán keresztül követhetjük Scarlett viharos belső vívódásait, miközben magával sodorja a történelem. 

Jane Austen: Büszkeség és balítélet:

Kevesen vannak, akik nem ismernék Elizabeth Bennett és Mr. Darcy cinizmussal és társadalmi kritikával átitatott szerelmi történetét. Sem a regényt, sem a filmet nem lehet megunni, sokak kedvence ez a régens kori románc. Nem lősz mellé, ha ebben az évben is végigkíséred a könyvmoly Lizzie és magába forduló Darcy történetét, sok nosztalgikus, szívmelengető és humoros meglepetéssel vár szerelmi kavalkádjuk.

Elizabeth Gaskell: Észak és dél

Ha már szóba került a Büszkeség és balítélet, nem árt megemlíteni az Észak és dél című regényt sem. Egy hasonló, "ellenségekből szerelmesek' történetet veséz ki Elizabeth Gaskell a regényében, ezúttal az ipari forradalom kellős közepén elhelyezve történetét. Margaret Hale és John Thornton párosa kevésbé ismert, ám egy igazán heves érzelmektől fűtött szerelmi történet az övék. A regényből filmsorozat készült, ezért több részen keresztül izgulhatunk a két főszereplő boldogsága miatt.

Louisa May Alcott: Kisasszonyok

Ez a családi történet a March család mindennapjait és családként való fejlődésüket mutatja be. A regényt olvasva biztos lehetsz benne, hogy legalább egyszer eszedbe fog jutni, hogy a saját családod miben hasonlatos a szereplők családi kapcsolataival. A karácsonynak pontosan erről kell szólnia, hogy az ember egy kicsikét közelebb érezhesse magát szeretteihez, amit ez a brilliáns lélekmelengető könyv nagyon elősegít. Ezek mellett a felnőtté válás rögös útját is nyomon lehet követni ebben a regényben ami szerintünk nagyon izgalmas és kalandokkal teli folyamat. A könyvből több filmfeldolgozás is készült.

Lev Tolsztoj: Anna Karenina

Az orosz irodalom egyik legkiemelkedőbb műve, ami képes az embert egyszerre felemelni és a mélybe taszítani. Elkísérhetjük a címszereplőt a bűnös szerelmi viszony izgalmai során, és láthatjuk miként befolyásolja a körülötte élő emberek életét. Kiera Knightley főszereplésével film is készült az óriásregényből, szóval ha épp nincs kedved egy többb mint 700 oldalas könyvet elolvasni, nyugodtan rakd be ezt a filmet, mert megéri. Visszaadja a könyv hangulatát.

Charles Dickens: Karácsonyi ének

Szerintem nem túlzás azt állítani, hogy ez a történet a lehető legklasszikusabb karácsonyi történet a világon. Mindenki ismeri, mindenki szereti. Mégis számunkra valahogy azért van nagy jelentősége mert megmutatja, hogy még a leghidegebb tél idején is van ami felolvasztja a szíveket.

A szeretet.

Dr. Seuss: Hogyan lopta el a Grincs a karácsonyt?

Grincs enyhén cinikus és ironizáló magatartásához egy nagy adag humor is társul, ami igazán családi filmmé teszi ezt az amúgy remek könyvadaptációt. Nem túlzás azt állítani, hogy ebből a filmből csöpög a karácsony. Ezért is annyira szerethető.

Köztudott, hogy a kreatív írás specializáción több krimikönyv is világot látott már. Nem árulunk nagy zsákbamacskát, amikor megsúgjuk, hogy ez a hagyomány idén is folytatódik. immár az ötödik installációját éli meg ez a kezdeményezés. Örömmel tudatjuk, hogy információink szerint - amiket most szépen kiszivárogtatunk - több régebbi karakter is visszatérő elem lesz az újonnan készülő történetben.

Most letesztelhetitek az eddig megjelent könyvekkel kapcsolatos tudásotokat, mielőtt még napvilágra kerülne az ötödik. Ha elakadtok, akkor nyugodtan puskázhattok, a blogra feltöltött pdf-ekből. ;)

https://docs.google.com/forms/d/1-NJcc2KZbHgbFoiyUzixn897iabUs_RPAGwRvw08q6A/edit

Készítettünk nektek egy kis kvízt, mellyel tesztelni tudjátok tudásotok. Klasszikusnak számító könyvek első mondatait kell felismerni. Jó szórakozást!

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc0n-LXg4COlmckdAsaPr8K9cR3pKLFerjucy2x4O-Khc05MA/viewform?usp=sf_link

Az ünnepi békés nyugalom mellé mindig kell egy kis borzongás és egy jól kitervelt gyilkosság. Ki lehetne alkalmasabb történeteivel arra, hogy belénk költöztesse a jól ismert nyomozás izgalmát, ha nem Agatha Christie?

A Helikon kiadó az elmúlt pár évben két külön antológiát is kiadott a legendás krimikirálynő novelláival, amelyek egytől egyig az év legáldottabb ünnepének a hónapjában játszódnak. Nyomon követhetjük Poirot detektívet, amint végére jár a hátborzongató eseteknek. Elkísérhetjük Miss Marple-t, a szanatóriumok ominózus, elborult világába, ahol még az ápolókban sem lehet megbízni. Kevésbé ismert, de annál jobb nyomozók is porondra lépnek az antológiákban mint például Parker Pyne vagy Tommy és Tuppence.

A nagyközönség számára könnyedén elérhetőek, én például egy karácsonyi vásáron találtam rájuk. De megrendelhetőek online is, illetve az Adventi krimik című kötet majdnem minden könyvesboltban elérhető, kifejezetten könyvmoly-barát áron.

A minap szembejött velem egy kérdés amin annyit gondolkodtam, hogy úgy érzem muszáj megosztanom veletek, azt hogy mire jutottam, meg persze magát a kérdést is. A kérdés így szólt:

Ha az általad olvasott könyvek összes karaktere összegyűlne egy helyiségben, akkor te kit keresnél fel először közülük?

Ez a kérdés egy olyan gondolatlavinát indukált a fejemben, hogy kellett legalább fél óra, amíg nagyjából meg tudtam nevezni 5 karaktert akit biztosan felkeresnék. Az érdekessége számomra ennek a kérdésnek az, hogy szerintem az ember nem képes kiemelni egy karaktert a sok ezer közül, hiszen rengeteg jól megírt személyiséget vetettek már papírra. Valamint az, hogy a kedvencek közül is, mindenkit másért keresnék fel. Van akinek a háttértörténete volt megindító, magával sodró, volt akinek a jelleme, és volt akiket pont ezeknek hiányában szerettem volna személyesen megismerni. 

.Kíváncsian várom, hogy ti kiket keresnétek fel elsőként.

Mindenki életében van egy könyv, ami olyannyira magával ragadja, hogy miatta egy egész műfajt megszeret. Számomra sem volt kérdés, hogy Steve Cavanough Tizenhárom című könyve után beszippant a krimik rejtélyes, izgalommal teli világa. Persze mindannyian tudjuk, hogy azért a krimit mint műfajt nem kortárs írók teremtették meg. Agatha Christie, Arthur Conan Doyle, hogy néhányat említsek a klasszikus értelemben vett krimi nagyágyúi közül.

Kíváncsi lettem, hogy másoknak mi lehet az a bizonyos könyv ami megszerettette velük a műfajt. Kommentben írjátok meg, hogy számotokra melyik könyv volt az, ami elindított titeket a bűntények és a megdöbbentő leleplezések útján.

.

Lídia:

– Az emberek

– A hülyeség

– Ha valaki behajtja a könyvlapok sarkát ahelyett, hogy normális ember módjára könyvjelzőt használna

Hajnalka:

– Görcsös fejfájások

– Csámcsogó hangok, főleg amikor valaki ezt rágózás közben teszi

– Valamint amikor azt állítják, hogy a nincs valós ismeretem a szülői szeretetről, mert örökbe fogadtak

Dávid:

– Az okoskodás

– Ha érzelmileg megfojtanak (rám tapad valaki)

– Ha valaki összekoszolja az autóban a kárpitot

Ákos:

– A logikátlan dolgok, mert mindenben kell, hogy legyen egy kis ésszerűség

– Azok az emberek akik pillanatok alatt ki tudnak józanodni

– A hűtlenség

Iza:

– Az igazságtalanság és a hazugságok. Az, amikor valaki azt hiszi, hogy pár fél füllel hallott információ alapján már ismerik a másik személyt

– Az, amikor a tetoválásomon élcelődnek

– Az, amikor korán kell felkelnem (kifejezetten, ha 5 óránál kevesebbet alszom)

Alex:

– A rasszisták

– A buta fehér hetero férfiak, akik azt hiszik, hogy övék az egész világ

– Ha valaki leszólja a Gossip Girlt

Zselyke:

– Az óra kattogása

– A ceruza sercegése

– Ha valaki sokáig beszél (ráadásul ha értelme sincs, az a legbosszantóbb)

Haragosi:

– Az ostoba emberek

– Kritikusok

– Lengyel Lídia

Pendrőczy:

– Az értetlen emberek

– A lehetetlen szituációk

– Amikor valamim elfogy és már túl késő van, hogy vegyek újat

Hollós:

– Amikor valakinek nincs humorérzéke, és túl komolyan veszi magát

– Az igazságtalanság

– Ha korlátozni próbálják a szabadságomat

Lídia:

Fall Out Boy: Champagne for My Real Friends, Real Pain for My Sham Friends

Hajnalka:

My lovenote has gone flat – Leathermouth

Dávid:

Sam Smith & Normani: Dancing With A Stranger

Ákos:

Jon Bonjovi: It's My Life

Iza:

The Weather Girls - It’s Raining Men

Alex:

Beyoncé: Diva

Zselyke:

Lady Gaga: Bad Romance

Haragosi:

Falco – Rock me Amadeus

Pendrőczy:

Elton John: Rocket Man

Hollós:

Chris Isaak - Wicked Game