Rita a csaphoz sétált, belenézett a tükörbe, és megeresztette a hideg vizet. Négyet–ötöt kortyolt, megmosta az arcát és megtörülközött. Egy mély lélegzetet vett. Legalább nem hagyják magára ebben az állapotban. Itt fontos valakinek az ő sorsa is! – gondolta, és kilépett a folyosóra.

Szonja már ki is kérte a tejes kávéjukat, amit ezúttal kávéspohárba kaptak, kicsi, kerek tányérkára illesztve. Két cukor és egy kávéskanál volt a pohár mellett, a tányéron.

- Milyen színvonalas kiszolgálás! Eddig mindig papírpohárban kaptam a kávét - mondta Rita, mikor odalépett az asztalhoz.

- Igazából szóltam nekik, hogy itt fogyasztjuk el, úgyhogy legyenek olyan kedvesek, rendes üvegpohárba tegyék. Ülj le, Rita, komolyan akarok veled beszélni!

Rita helyet foglalt a Szonja bal oldalán lévő széken. Ez volt a legszimpatikusabb, még párna is volt rajta.

- Rita! Zilahi-Nagy haláláról akarok veled beszélni. Ugye, te sem gondolod, hogy baleset volt? Ez nem a véletlen műve volt. Itt valaki tudatosan ártott a tanár úrnak.

- Igen, nekem is gyanúsnak tűnik ez az egész. Mikor körülnéztem, az epipent nem láttam sehol. Ezt már akkor furcsállottam. Mindig nála volt! És sosem evett mogyorós croissant-t.

- Valaki kicserélhette a péksütit. Vagy elvehette az epipent. Vagy mindkettő – tanakodott Szonja.

- A rendőrség viszont lezárta az ügyet, úgyhogy nem tudom, kinek szólhatnánk.

- A rendőrség nem foglalkozik vele, mert nem akar! Ez így a legegyszerűbb. Mogyoróallergia által okozott anafilaxiás sokk. Kész! – Szonja újból felháborodott. – Én azt mondom, derítsük ki mi, hogy mi történt szegény tanár úrral! Kapjuk el a gyilkost. Majd mi megmutatjuk a rendőrségnek.

- Nem tudom, mennyire lennék jó nyomozó... Én még soha nem csináltam ilyesmit. És nem is vagyok olyan bátor és ügyes, mint egy detektív... Csak annyit tudok a bűnügyi nyomozásról, amennyit olvastam a krimikben.

- Semmi miatt nem kell aggódnod! Az életben is szinte ugyanúgy megy. Nyomokat keresünk, megfigyelünk mindent és mindenkit. Aki gyanús, azt kihallgatjuk. Vagyis nem kihallgatjuk, csak beszélgetünk.

Szonja kezdett megnyugodni, hogy Rita hajlandóságot mutat. Remek segítője lesz a nyomozásban. Ők ketten össze fognak dolgozni!

- Rendben, szívesen segítek neked, Szonja! Hiszek benned, hogy meg tudod oldani, azaz, hogy együtt megoldjuk – ezzel belekortyolt a kávéba.

- Jól van, akkor szedjük össze, eddig mink van! Ezzel elővette a zsebéből a színes post iteket és egy tollat. Legfelül egy kék színű papír volt, amire felfirkantotta: két hete derült ki a kézirat ellopása. Egy másikra, amelyik sárga volt, ezt írta: Zilahi-Nagy prof. A harmadik, rózsaszínű papírra pedig ezek a szavak kerültek: epipen, dr. Nyíry, (Mária).

- Rita! Azt hiszem, először Nyíryt kellene megfigyelnünk, esetleg az irodájában, az asztalánál szétnézni. Ugyebár az ellopott kézirat ügyében is felmerült a neve. A két szál pedig nagy eséllyel keresztezi valahol egymást. Csak rá kell jönnünk, hogy hol...

Kép forrása: <a href='https://pngtree.com/so/white-page'>white page png from pngtree.com</a>